Pierre Cardin: Múlt és Jelen

írta: Reinhardt András

Filmbe illő fordulatokkal teli karrierje egyedülálló a maga nemében: segédtervezőként indulva, döbbenetesen rövid idő alatt, fiatalok millióit öltöztette fel több generációs lemaradást behozva, miközben innovációi úgy mutatattak tükröt kortársainak, hogy azok mást sem tehettek, mint követték őt

 

A huszadik század egyik legmeghatározóbb divattervezője 90-es éveiben is aktív, cégbirodalmát egy kézben tartó Pierre Cardin kimagasló tehetsége és szorgalma mellett sikereit elsősorban úttörő szemléletének köszönheti. Korát megelőzve forradalmasította a divatot, befolyásolva öltözködésünket illetve az azt körülvevő üzleti modellt, végérvényesen megváltoztatva a már bevett értékesítési szabályokat. Az egykor csak a luxus kivitelezésű, kézzel varrott, milliós értékű kreációkból összeállított kollekciók egyedi felfogását ötvözte a széleskörben értékesített ruhadarabok esetében, kivívva a szakma haragját, majd később elismerését.

Olasz gazdálkodó családba született, de az első világháború okozta gazdasági és az ezt követő Mussolini feketruhásai elől a francia Saint-Etiennebe költöző család egyedüli fia már nyolcévesen ruhák tervezésével foglalatoskodott. A város, a nácik 1940-es franciaországi megszállását követően a független maradt Vichy bábállam részévé vált. Az ekkor már rá oly jellemző álhatatosságtól fűtve, 18 évesen újjat húzva a sorssal, elszánta magát, hogy biciklijével, egészen Párizsig bevállalja a menekültekkel teli 480km-es hosszú utat, hogy a legmegfelelőbb helyen folytathassa a szakmát. Az akkori helyzetre jellemzően útközben a német megszállók leütötték és kirabolták, így a legközelebbi Vichybe jutott csak. Itt, köszönhetően addigi szabóságban szerzett tapasztalatainak, a város legjobb üzletében, a Manbyben dolgozhatott. A helyzet súlyosbodásával, mikor 1943-ban már kötelező szolgálatra hívták egy német gyárba, kereket oldott és nélkülözve bár, de kihúzta. Még a deportálásokat is sikerült elkerülnie leleményességének hála, a saját maga által a lábán okozott sérüléssel. A Vichy-i vöröskeresztnél kötött ki, ahol felépülése alatt váltva ismerkedett a könyveléssel és készített pulóvereket, blúzokat az ott dolgozóknak. Párizsba végre általuk jutott el a háború végeztével. Megérkezésekor Cardin tudatosan Paquin, a korszak híres francia divattervezőjének szalonjába indult, hogy tovább tökélesithesse a szabóság fortélyait. Fiatal korához képest is meglévő rendkívüli ügyességének és látásmódjának köszönhetően az itt megfordult elégedett ügyfélkör kapcsolatain keresztül féléven belül nagyszabású színházi előadások és filmek kosztümjeinek segédruhatervezőjévé vált. Jean Cocteau Szépség és a Szörnyeteg 1946-os filmadaptációjához kreált kosztümjein is dolgozott. Innen a sors már a nemzetközileg is elismert Christian Diorhoz repítette, aki épp ekkor állította össze első nagyszabású kollekcióját. A kellő benyomás érdekében Cardin egy külön maga által tervezett és vart kabáttal mutatkozottt be. Diort lenyűgözte mind az eredmény és a tervező elszántsága, így felajánlotta, hogy vállalja el a kosztümök és kabátokért felelős studió vezetését. Cardin tagja lett annak a nagyhatású tervező csapatnak, amely jogos felindulásból fakadóan létrehozta a második világháborút követő, megújúlt értelmezésű New Look irányvonalat, mely az addig a 40-es évek hagyományosan maszkulin szerepeibe kényszerült nők tömegeinek kínált alternatív öltözködési megoldást.

A Bar elnevezésű tavasz-nyári kollekciót már egészében ő maga tervezte sajátságos szűk zakóival és a későbbiekben az érát meghatározó, hosszú fekete, harmonikaszerű szoknyáival. A nőiességet a homokórára hasonlító formára kiélezve hangsúlyozta a női testalkat szépségét. Szándékosan túlzó vonalvezetéseivel óriási sikert aratva rendkívülien hatott a korszak egyhangúságát ellensúlyozva. A sors viszont újfent tartogatott egy csavart. A következő évben a feketepiacra, majd onnan tömeggyártásba került belső Dior-tervek bűnténye következtében, többi kollégához hasonlóan, Pierre Cardin is megalázó, hosszas és nyilvános kihalgatásban részesült, ami kellőképp felháborította és végleg elszakította a Dior háztól. Egy másik részlegvezető bukott ki végül, de  a meggyanúsítással csak még magabiztossá vált, ekkor már biztosra vette ő maga is, amit a kritikák és a vásárlók is visszhangoztak egy ideje, miszerint a jogos trónkövetelő csak is ő lehet.  

HOUSE OF CARDIN

Otthagyva a Dior-t, Pierre Cardin folytatta korábbi sikeres, egyedi tervezésű kosztümök készítését, miközben személyes felkeresések hatására megszülettek az első Pierre Cardin öltönyök. Ezek az exkluzív, személyre szabott öltönyök már a luxus legfelső szintjét képviselték, az igazi bespoke színvonalon. Ami csupán kedvtelésből indult, hamarosan klientúra épült köré és Pierre Cardin a legjelentősebb párizsi öltönytervezővé avanzsálódott. Kellő anyagi háttér biztosítása után az épületet a Rue Riche Panse-n, Párizs kultúrális központjában, aminek padlásemeletén három évvel azelőtt a Diort követően folytatta, végül megvásárolta. Nagyszabású tervei kivitelezéséhez mégsem ezt a helyszínt választotta. Ehelyett az előkelő divatnegyedben, a Faubourg Saint-Honore egyik hatszintes, pazar épületébe költözött, ami nagyszerű választásnak bizonyult és a mai napig Cardin zászlóshajó üzletének számít. Csupán a szerződésben volt egy kikötés a földszinten már régóta működő tradicionális férfi ruhabolt további üzemeltetésére vonatkozóan. Az igencsak a tradícióra épülő ing és nyakkendő üzlet múltat idéző konformizmusa meglepő fordulatra késztette Cardint, aki ettől a nemkívánatos tehertől szabadulva, figyelemreméltó lépésre szánta el magát. Létrehozta a House of Cardint (a House of Dior után), és továbbgondolva, felosztota az épületet különbejáratú férfi Adam és női Eve részekre.

Bár ezzel a lépéssel ismertséget és tiszteletet vívott ki, az igazi átütő siker a következő évben érkezett el. Egészen újszerű megközelítéssel készített nyakkendőkre, pulóverekre és zakókra cserélte le az addig az épületben kapható unalmas férfi ruhadarabokat, míg az épület túloldalán, az Eveben kiállított kollekció részeként bemutatott buborék szoknyái váltak az 1953-as év legnagyobb dobásává, kellő frissességet megtöltve az 1950es évek szürke egyhangúságát. Ezt követte rendkívül egyedi harmónikaszerű, fodrozós hatású kreációi, a legkülönbözőbb anyagok felhasználásával, élénk színekben, túlméretezett gombokkal megbolondítva. Mind a nőiességet hangsúlyozva. A kollekció hatalmas visszhangot eredményezett, elismerést és bevételt halmozva Európaszerte.

Amikor ez különösen aktuális volt, Pierre Cardin, mint egy kinyilatkoztatás, a véleménynyilvánítás szabadságával élve olyan magasabb ideáról, mint a női egyenjogúság tett tanúbizonyságot ruhakölteményein keresztül.

 1957-re elérkezettnek látta az időt, hogy egy újabb kihívás elé nézzen és bemutatkozzon a széles világ előtt is. Hírnevéhez méltóan felettébb hatásos belépővel készült. Több mint 120 különböző stílusú darabból összeállított nyári kollekciója kellően meghökkentette és ámulatba ejtette a gyanútlan szakmát, szédületes sikerrel koronázva meg az üzletileg is kockázatos lépést. Elkötelezettsége diadaloskodott és célját elérve, világszerte megismerték a nevét a divatvilágban, bebizonyítva, hogy nem csak egy opportunista egyszezonos tervező. Innentől kezdve megállíthatatlan volt. Eredményei elismeréséül beválasztották a legnagyobb francia tervezők, a Chambre Syndicale de la Couture körének ta
gjává. Korát meghaladó üzletszemléletének köszönhetően röviddel ezután felismerte a divatos mainstream öltözködésben rejlő, kiaknázatlan lehetőséget. Saját szavait élve: "Az mintha nem is létezett volna korábban. Évtizedeken keresztül mindenki ugyanazt hordta." Ebből az elgondolásból kiindulva, a párizsi polgárok által széleskörben látogatott Printemps áruházban megnyitotta első boutiqueját. Egyfajta alternatívát kínálva az addig jellemző, kizárólag a célszerűség alá rendelt ruhadarabokon. Megteremtetve a hétköznapi ember haute couture öltözködését. Erre válaszúl, kizárták őt a szigorú elit divat kör tagjai, ahová őt korábban beválasztották. Természetesen ez nem tántorította el céljaitól. A rövidesen tapasztalható, széleskörben hódító útjára indult új hullám tagadhatatlanul nagy hatással volt a hétköznapi emberek öltözködésének megreformálásában. Ugyanebben az évben a nyugati tervezők közül elsőként látogatott el Japánba, hogy az ottani piacot is meghódítsa elérhető high fashion termékeivel. A hatvanas évek még sikeresebben folytatódtak számára. A nők mellett megjelent az első férfiaknak szánt ready-to-wear kollekciók, ingektől az öltönyökön át a zakóig, köztük a rá jellemző avant-garde húzással, az ujjatlan szmokinggal.
A közönség felől érkező reakciókat követően megkötötte a történelem első ing és nyakkendő licence szerződését. Az űrkorszak szelétől inspirálódva mutatta be 1962-ben karrierjének talán legnagyobb hatású Space Age Look kollekcióját, ami hosszú időre határozta meg a francia divat alakulását futurisztikus kinézetű kreációival. Ezek a gallér és ujj nélküli kosztümök és felsők, geometriai mintázattal illetve mértani formájú kiegészítőivel újfent bizonyították megújúlásra való kimagasló képességét. A gallér nélküliség a férfi kollekcióban is nagysikerű volt. Sőt, világszerte már egy egész nemzedék igyekezett ezt a megjelenést magáévá tenni amikor a Beatles 1964-ben elöször túrnézott Amerikában, addig nem soha nem látott hisztéria közepette, ezeket a modern, galllér nélküli és karcsúsított zakókat viselve, amelyeket, nem mellesleg, szintén Pierre Cardin tervezett.

 

 

VILÁGHÍRNÉV

Az időközben újra az elit Chambre kör tagjává vált Cardin 1966-ban maga mondta vissza tagságát. Tennivalója bőven akadt. A hatvanas évekre a Pierre Cardin név egy birodalommá nőtte ki magát, rendkívüli korszellemet megtestesítve, amit az 1962-ben indított unisex irányvonal kellően fémjelzett. A férfiak és nők számára egyaránt már piacra dobott ready-to-wear kollekciók dominanciája mellett 1968-ban elsőként állt elő gyerek kollekcióval. Eközben a figyelem egyre inkább a divatos szinek és textúrák felé terelődött. Megfigyelhető volt, kifejezetten a férfi kollekciók esetében, hogy a korábbi márkajelzések helyett a vásárlók már a tervezők cimkéi alapján mérlegeltek. Elöször a történelem során, a nőit felváltva, a tervezők férfi kollekciói hódítottak szerte a divatvilágban. Ha a brand sokszínűségéhez még hiányzott volna valami, '66-tól a már pakisztáni légitársaság alkalmazottjai is külön az általa tervezett egyenruhában szolgáltak a járatokon félévtizeden át (később a MALÉV és a magyar olimpiai sportolók formaruhái is ebbe a sorba illeszkedtek). Viszont ennél fontosabb lépése volt, amit később szinte minden valamit magára adó név követett, az az általa kiterjesztett licence branding alkalmazása, aminek köszönhetően a kollekciók mellett, a ma már jól ismert életmód termékekkel is kiegészítette a nevéhez köthető portfóliót. Ennek eredményeképp karrierje során érték támadások, akik a divat elárulását látták nevének kiterjesztésében, megfosztva a divatot annak elengedehetlen exkluzivitásától. A hetvenes évekre azonban üzletszemlélete széleskörben elterjedtté vált más tervezők körében is. Utat törve a korszak másik két gigászi divattervezőjével együtt, Courréges és Yves Saint-Laurenttel együttesen demokratizálták a divatot és voltak mérhetetlen hatással annak további alakulására, beleértve természetesen az értékesítést is. Csupán Pierre Cardin mintha mindig egy lépéssel mások előtt járt volna. Megvalósította régóta dédelgetett álmát és megnyitotta sajátos "kultúrális kozmoszát," az L'Espace Cardin komplexumot. Benne külön színházzal, mozi- és kiállítóteremmel, éttermi helyiségekkel. Fáradhatatlansága nem apadt; 1977-ben debütált Haute Coutur bútorkollekciójával a külön erre a célra megnyitott Evolution Galleryben, majd megnyitotta a híres Maxim lánc első párizsi üzletét hatszintes faubourgi épületében, amely láncot 1981-re teljes egészében megkaparintotta. Ezt követően nyíltak testvéréttermek New Yorkban, Londonban, Brüsszelben és Pekingben. Azóta, a Maxim már hoteleket is magába foglaló, sokkal nagyobb elismertségnek örvendő láncá vált. De még mielőtt az évtized véget ért volna, 1979-ben újra elsőként nyitott egy addig érintetlen de annál elszigeteltebb területen, Kínában, kinyitva az ajtót a mára mérhetetlen piacot jelentő ország előtt és hogy más meg ne előzze, ezt megismételte Oroszországban is. Ironikus módon, pont amikorra már Pierre Cardin minden elképzelhetőt valóra váltott, ugyanakkor még mindig új ötletek megvalósításába fogott, még mindig ugyanazzal az elánnal és felfogással ami miatt három évtizeddel azelőtt kitagadták őt a párizsi elit Chambre Syndicale köreiből, a döntéshozók újragondolták korábbi konzervatív nézetüket és visszahívták tagjaik közé Pierre Cardint, immár elnöki posztra. A kicsit megkésett gesztus kapcsán az akkor 67 éves Cardin a Guardiannek a következőt válaszolta: "Visszautasítottam felkérésüket, mert túlságosan elvagyok foglalva."  És valóban. A divatdiktátor, aki a világon elsőként kezdte el ruhadarabjain feltüntetni a Pierre Cardin nevet és logót, egy akkora birodalmat épített ki, amiben már a babakocsitól kezdve az autóval és repülőgéppel bezárólag mindenhol megjelent ahol érvényesülhetett az az innovatív szellem amit a Pierre Cardin képvisel. Végül a felkérést a Chambre elnökségének vezetésére elvállalta, amit egészen 1993-ig vezetett.  Ekkorra, sok más tervezőhöz hasonlóan, Cardin is már egy csak egy szűk körből álló közönségnek mutatta be új kollekcióit. Viszont 1999-ben ezt a szokását megtörve egy 150 főből álló újságírók hadát hívta el ennek mindig helyszínt adó Cannesi buborék házába. 1996-ban a francia kereskedelmi kamara kitüntetésében részesült. Ezután többek között a kínai állam felkérésére Cardin közhivatalok dolgozói számára is tervezett formaruhát. A fogadtatást követően hamarosan a kínai néphadseregtől kezdve a vasutak személyzetén át a légitársaság és a postai személyzet is tetőtől talpig Pierre Cardin szettben feszített.

 

JELENKOR

Ma már, a több mint 60 éves szakmai múlttal büszkélkedő Pierre Cardin számos kitüntetés és elismerés tulajdonosa. De ami számára valószínűsíthetően a legmagasabb értékkel bír, azok az otthoni elismerései. Franciaországban beválasztották a művészeti akadémia tagjává és a francia kereskedelmi kamara mellett nem utolsó sorban a francia becsületrend kitüntetettje is. Ma már a divattervezés rendkívűl eklektikussá vált korábbi évtizedekhez képest. Viszont még most is a design az elsőrangú, ami megköveteli, hogy jelzés nélkül is felismerhető legyen. A korabeli tiltakozások nem bizonyultak jogosnak. A divat meghonosítása az élet addig attól mentes területein végérvényesen formálta át és teremtett újabb iparágakat. Pierre Cardin divatban betöltött szerepe a modern öltözködés forradalmasítójává tette aminek hatása a mai napig visszhangzik számos kortárs kollekciójában. A közelmúltban legszembetűnőbben Jacquemus 2014-es “La Femme Enfant” kollekciója viselte magán tagadhatatlanul Cardin hatvanas évekbeli stílusjegyeit. Mégis, bámulatos korszakai nem csupán a múlt egy-egy emlékezetes pillanatáról tanúskodnak, hanem egy olyan tervező munkásságáról, aki sok más kortársával ellentétben, egy rendkívül sajátos szemlélettel, fáradhatatlan megújulási kényszerrel felvértezve képes volt felülkerekedni az évtizedek során a divatban végigsöpört legkülönbözőbb hullámokon. Leküzdve annak kihívásait, miközben a legnagyobbak mintájára, ő maga is kihívások elé állította azt. Nem túlzás állítani, hogy Pierre Cardin a divat keresztapja. Kreációival egy új szemléletre tanított meg minket. Perspektívát adott öltözködésünknek.

 

 

---

Ajánljuk még: Fashion Blog